1. Mi a grafológia?
2. Ki az írásszakértő? Ki a grafológus?
3. Mikor, miben segíthet a grafológus?
4. A leggyakoribb aggályok…

1. Mi a grafológia?

A grafológia a személyiség feltárását célzó módszer-együttes, mely egy speciális úton, a kézírás vizsgálatán keresztül jut el céljához, az emberi psziché működésének feltárásához.

A grafológia elnevezést a francia Michon abbé nevéhez köthetjük, aki 1872-ben ilyen címmel kézíráselemzéssel foglalkozó folyóiratot indított. A sok-sokévi kutatás ismeretanyaga orvosoknak, pszichológusoknak köszönhető.

Az a hatalmas érdeklődés, amely e területet övezte az 1980-as évektől segítette a magyarországi “újjáéledést” is. A grafológus szakma elismertségét jelzi, hogy 1993 óta léteznek és működnek az Igazságügyi Minisztérium (jelenlegi nevén: KIM) által kinevezett igazságügyi grafológus szakértők.

Az igazságügyi szakértő által készített szakvélemény bizonyító erejű, hivatalos eljárásokban bizonyítékként szolgál.

Vissza

2. Ki az írásszakértő? Ki a grafológus?

Írásszakértő vagy grafológus? Mi a különbség?

A gyakori ezt feszegető kérdések miatt érdemes arra kitérni, hogy mivel foglalkozik a grafológus, s mivel az írásszakértő. Az „írásszakértés” fogalom ugyanis egy átfogó szakmai területet jelent: a kézírással foglalkozó szakmai területek összességét.

Az írás-szakértésnek tehát két ága van: a grafológia és az azonosítási célú kézeredet-vizsgálat (amit a köznyelv írásszakértésként jegyez).

A grafológus célja az íráskép alapján az író egyén személyiségének (pszichés működésének) feltárása, míg az azonosító-szakértő kézeredetet vizsgál, azaz azt a célt tűzi ki, hogy megállapítsa: két aláírás, vagy két kézírás ugyanattól a személytől származik-e.

Az Igazságügyi Minisztérium kinevezése alapján írásszakértői szakterületen igazságügyi szakértői kinevezéssel rendelkezünk. Grafológiai szakterületen - ennek igazságügyi szakterületként való jegyzéséig - szintén igazságügyi szakértőként működtünk.

Vissza

3. Mikor, s miben segíthet a grafológus?

Mi történik az írásommal, ha szakember vizsgálja?
Nézzünk néhány konkrét példát!

Munkahelyi/humánpolitikai grafológia

Ha egy álláskeresőtől, álláspályázótól írásmintát kér a cég, amikor jelentkezik, nem kell megijednie! Érdemes azonban néhány fontos szabállyal tisztában lennie!
Megfelelő írásminta és a vizsgált személy hozzájárulása szükséges a vizsgálatokhoz.
A megfelelő kézírás legalább egy oldal, fejből írt, és teljes névvel aláírt, pl. levélformátumú írást jelent, a jelölt írásos hozzájáruló nyilatkozatával, adataival.

Mit is tud feltárni a grafológia? Az írásmintát adó személy

• mentális jellemzőinek leírását (gondolkodási tempóját, gondolkodásmódját, kreativitásának, logikájának, lényegkiemelő-, strukturáló-, kommunikációs képességének szintjét),
• közösségi működésének jellemzőit (nyitott-e, vagy zárkózott, domináns, vagy alkalmazkodó, mennyire segítőkész, milyen a kapcsolatfelvétele, és -tartása, empátiája, toleranciája, konfliktuskezelési eszköztára?)
• energizáltságát és munkavégzési jellemzőit (pl. munkához való hozzáállását, precizitása, terhelhetősége, szorgalma, kitartása mikéntjét, a szabálytisztelet, az önállóság, a problémamegoldás, és motivációs rendszerének feltárását, vezetői képességeit)
• érzelmi működését (az érzelmi fogékonyság, impulzivitás, a túlérzékenység, agresszivitás vizsgálatát)
• és önmagához való viszonyát (önreprezentációját, önismeretét, önelfogadását, és önbizalmát, aktuális pszichés állapotát).

Mindezt természetesen a már jelzett megfelelő írásminta birtokában, a jól képzett grafológus szakértő tudja megtenni.

A grafológiai vizsgálat segíti az álláspályázót, hogy a képességeinek megfelelő pozícióba kerülhessen, s a Céget, a Munkáltatót is, hogy az adott, meghirdetett állásra (képességei, motiváltsága alapján a ) legmegfelelőbb személyt találja meg.

Vissza

4. A leggyakoribb aggályok…

Grafológus pályafutásunk során sok meglepő kérdést kaptunk, melyek egy része a grafológiával való első „személyes” találkozás alkalmával vetődött fel az álláspályázókban. Szívesen megosztjuk Önökkel…

„Nekem többféle írásom van, hogy lehet, hogy a grafológus így is reális képet alkot rólam?”

A kézírás mutatja a vizsgált személyek állandó jellemvonásait (pl. zárkózott-e, vagy nyitott, szorgalmas-e, vagy nem, kreatív, logikus gondolkodású-e, stb.), ill. az aktuális pszichés állapotát (fáradt-e, lehangolt, vagy épp’ feldobott hangulatban volt-e az írás pillanatában). Ez utóbbi mindig kissé más; s ez tükröződik írásunkban! Ez oka tehát annak, hogy sokunknak többféle írásképünk lehet, ám avatott szem számára, e két területtel összefüggésben álló jellemzők jól elkülöníthetők. S igen, a grafológus ilyen esetekben is reális képet adhat! Természetesen segítség, ha több idősíkból rendelkezésre álló írásmintából dolgozhat.

„Ha tanulható e tudomány ismeretanyaga, akkor a grafológusok, vagy -hallgatók információkat szereznek e téren. Ők becsaphatják kézírásuk elváltoztatásával kollégáikat, képesek jobb képet láttatni magukról? - kérdezik szintén sokan a grafológiával kapcsolatosan.

Senki nem képes tartósan és következetesen torzítani írását. (A „tartósan” alatt a minimum egy oldal értendő.) E tény magyarázata az, hogy kézírásunk az agyunk által vezérelt folyamat eredménye. A tudatos írástorzítás csak akkor történhet, ha tartós figyelemmel irányítjuk azt. Az emberi figyelem pedig - a pszichológiai szakirodalom szerint 7 +2 egységig terjedően képes működni. A grafológus elemző munkája során legalább 140 grafológiai jellemzőt vizsgál, tehát egyszerre ennyi jel elváltoztatására kellene figyelnie az író személynek. Ez pedig lehetetlen, s ez arra nézve is jelzésértékű, hogy a grafológia nem becsapható.

„Nekem nagyon „ronda” az írásom, nem merek a grafológusnak írni!”

Gyakran aggódnak hasonló gondolatokkal a fejükben azon személyek (pl. álláspályázók), akik még nem ismerik a grafológiai módszert.

Feltétlenül el kell mondani e helyzetben az ő megnyugtatásukra, hogy a grafológus csak a vizsgálathoz való hozzájárulás birtokában elemzi az írást. S azt is, hogy az íráselemző számára nem létezik „szép”, vagy „csúnya írás”, ilyen terminológiákat ez a szakma nem alkalmaz. Ugyanakkor tudni kell, hogy a grafológus a tanult íráskép (sztenderd)-től való eltéréseket vizsgálja, így szerez információkat, tehát a „nem gyöngybetűs” írás a szakember számára sokkal informatívabb. Fontos: soha ne írassanak mással - azaz olyan személlyel, aki „szebben” ír- grafológiai írásmintát!

„Ha írok valamit egy grafológusnak, azonnal átlát rajtam…”

Tévedés! Nyilván, sokféle információja lesz a vizsgált személyről, de nem azonnal, hanem csak hosszú időráfordítás (mérés, elemzés, szakvélemény-készítés) után. Illetve csak azt látja –azaz vizsgálja – az íráselemző, amire Megrendelője kéri, azaz, ami az adott állás betöltése szempontjából igen fontos. És tudniuk kell: a grafológus etikusan működik, s a szakmai szabályok szerint nem ad ki információt a vizsgált személy magánéletére vonatkozóan.

Vissza